Megfulladok az érzelmekben .
A szerelem nem azt jelenti, hogy hódíts és, hogy dugj, azt jelenti, hogy szeress. Üdvözöllek a lelkemben. Az ajtó nyitva áll mindenkinek. Beléphetsz, akármennyit maradhatsz, de ne próbálj meg szabályokat álítani nekem. Itt szabadon száll a lelkem ♥
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
Idézetek:
Az életben ha boldog akarsz lenni ne legyen vágyad kívánságos semmi mert a kívánságot megölik a vágyak és megássák lelkét szíved nyugodalmának.
Nem emlékszem, hogy mikor változott meg minden, csak éreztem, hogy megtörtént. Egy nap még legyőzhetetlen voltam, érinthetetlen, a következőben a szívem mintha a mellkasomon kívül vert volna, kitéve minden veszélynek.
Az élet olyan mint egy film van benne izgalom,vígjáték és dráma de egyszer véget ér.
Nem az a kedves aki szép,
Hannem az a szép aki kedves.
Miért pont én vagyok a sor végén?
Mért pont engem nem hagytok békén?
Miért az én hibám hogyha baj van?
Miért pont én vagyok mindig szarban?
Magam vagyok,nagyon,
Kicsordul a könnyem,hagyom.
Viaszos vászon az asztalomon,
Farigcsálók lomhán egy dalon
Vézna szánalmas fugura én
S magam vagyok e föld kerekén.
És rohanj és táncol és ugrálj és üvölts vagy csinálj bármit, csak lássam rajtad hogy élsz!
Újra péntek megint vége egy hétnek, de a nélküled töltött napok semmit sem érnek!
"és egész nap, minden percben azon elmélkedem, hogy vajon az, ami engem ennyire megvisel, őt is megviseli?"
" ... lennék fa, melybe neved vésed,
lennék a betűket karcoló késed,
lennék szíved, mi ezerszer dobban,
lennék a tűz, ami szemedben lobban. ... "
Egyszer egy éjszakán te is fogsz sírni, s kijössz a temetőbe a síromat megnézni, síromon a kismadár panaszosan zengi, itt nyugszik ki veled boldog akart lenni!
Igazán attól fáj az ütést kitől simogatást várnál,de nem adhatod vissza mert abba rögtön bele halnál.
Már nem születik mese abból ha látlak csak néma nevetés hogy mért volt sok ami vagy s most meg kevés!
Két világ van amiről álmodunk és amiben élünk.
Szeretek az esőben sétálni mert akkor senki sem tudja hogy sírok.
Nem azért jöttem hogy elmondjam nem tudok nélküled élni, mert tudok, csak nem akarok.
Mosolyogj soha nem tudhatod hogy ez lesz az utolsó mosolyod.
Csak a maszkom mosolyog belül már rég meghaltam.
Dalolj belül ha fáj is,
Nevess ha zokogni kell
Tanulj meg szenvedni
és akkor boldog leszel!
Ne félj az élettől bármilyen mostoha,az ember győz, ha nem lesz ostoba.Harcolj a célért, de ne szenvedj érte.Emlékezz a jóra szépre,Ne csüggedj sokáig ne hulljon könnyed,E hatalmas világban,szépet lelhetsz,Ki nem várja a holnapot, az sem adja fel, mert egy apró kis reményben új életre kell. Mindennap egy más nap, új reménnyel élj nézz szembe a sorssal tőle sose félj.Ha néha úgy érzed földbe is tipornak, széttört álmaid a felszínen maradnak,nem kell a jövödet a múltal eltemetni ha igazán akarsz újra tudsz szeretni.
Az élet útján,sok fény árad
De neked más jutott mert az én szerelmem van most nálad.
S hozzád az én lelkem futott,szívem boldog ha veled van,
és ne felejtsd el, nem szerethet nálam senki jobban.
Aki másokat ismer,okos,
Aki magát ismeri,bölcs
Aki másokat legyőz,erős
Aki önmagát legyőzi hős.
Egy sors változhaz
Az ídő múlhat
A szív megszakad
S,az élet halad.
Lassú léptekkel táncol a fénybe
Rá se nézz az angyalokra
úgy halad el szépen
S csak a romokban jön rá,hogy a lélek megmarad
S az élet vágányán ott marad egy falat.
Egy falat szerelem mely hátoldalán az áll:
Szívem szívét szeretem csókolak a halál!
(ezt barátnőm írta a föntit)
Számomra a legjobb dolog az alvás legalább álmodozhatok.
Elmegyünk egymás mellett.
Mint két idegen
Egymásra nézzünk szemünk se reben
De lelkemben szivünkben vérzünk
S az utca végéről vissza nézzünk.
Ha teljes szívenből szeretni bűn akkor én bűnős vagyok!
Elbúcsúzom, de ott leszek,
Ahol a szél zúg, a nap nevet.
Elbúcsúzom, de itt marad,
Belőlem néhány pillanat.
Ha valaha kell neked az életem csak gyere és vedd el!
Ha egyedül vagy, árnyékod leszek,
Ha sírni vágysz, vállad leszek,
Ha boldogság kell, mosolyod leszek,
Ha barátra van szükséged, én az leszek.
Ez lehetetlen - mondta a büszkeség. Ez kockázatos - mondta a tapasztalat. Ez értelmetlen - mondta az indok. Próbáld meg! - mondta a szív.♥
Lassan 2-t üt az óra, gondolatok szerteszórva,
sulitáska bepakolva, írnivaló átgondolva,
és aki most elpapolja, egy kicsi lány,
aki csendben várja szép lovagját hófehér paripán.
*néznek a víztoronyra*
- Nézd... - mondta, majd felém fordult és belenézett a szemembe. Ott van a torony... és itt van mellettem a királylány.
Ha szeretsz, akkor ne csak akkor szeress, amikor mosolygok és boldog vagyok, be van lőve a hajam és a legszebb ruhám van rajtam, hanem melegítőben, smink nélkül, kócosan, betegen is. Szerintem leegyszerűsítve ez a feltétlen szeretet.
...egyébként nem tudom ti hogy vagytok vele, de én egyszer szeretnék tökéletes lenni. Szeretnék szép lenni, okos lenni, vicces lenni. Szeretnék tökéletes lenni az Ő szemében. De ezek a pillangók a hasamban... Kezdenek kikészíteni.
Olyan furcsa, hogy azok a dolgok, amik nem is olyan rég, röpke 2-3 évvel ezelőtt létfontosságúnak tűntek, mint például a fiúk, a szempillafestés és az öltözködés, meg eleve, hogy hogy nézek ki. Ezek mára már lényegtelenek. Ami lényeg, az a családom, a barátaim, és az álmaim.
Légy jó és magányos leszel.
Nincs út, mi visszavezet,
Nincs út, mit nem bánsz te meg.
Nincs út, mire ne léptél volna már,
Nincs út, mit megválaszthatnál.
A magány az amikor belenézel a tükörbe, és a semmi néz vissza rád!
Ahelyett, hogy engednénk, hogy érzelmeink magukkal ragadjanak és kelepcébe csaljanak, hagyjuk, hadd tünjenek el, mint az ujjunkal vízbe írt betűk.
És nem kellett lélegeznem, beszélnem, és nem kellett tudnom semmiről...
Ne próbáljunk meg más lenni, csak legyünk jók. Jónak lenni az már eléggé más.
Még mindig esik... Lehet, hogy ez nem olyan zápor, ami egyik percről a másikra eláll, mint ahogy én képzeltem. Telán egyik sem olyan. Végülis az élet esős napok sorozata. De előfordul, hogy nem mindegyikünknél van esernyő. Ilyenkor szükségünk van másokra, akik hajlandóak megosztani ernyőjüket egy ázott idegennel egy esős napon. Azt hiszem, fogom az esernyőmet, és elmegyek sétálni.
Ki mondta, hogy az álmoknak, mint a léggömböknek, el kell szállniuk?
Kiválasztottam a három, számomra legjelentősebb igét: szeretni, szenvedni, tudni. Vajon léteznek-e egymás nélkül?
Ülni egy kertben jó. Ha valaki ül mellettünk és fogjuk a kezét az már sok a jóból. Csak azt nem tudom, hogy kinek.
Mégiscsak van valami, amitől változik az ember. Attól, ha van valaki, aki olyannak szereti és fogadja el, amilyen. Éppen olyanként. Elálló fülekkel, néha egy kis füllentéssel, egy kis hencegéssel.
Nem fognak visszasimulni a fülei, nem fog sokkal kevesebbet füllenteni és hencegni - csak egy kicsivel kevesebbet, egyszóval változni fog.
Amit egyszer megtettél, egyszer megbánhatod. Amit nem teszel meg, azt viszont lehet, hogy egész életedben bánni fogod.
Egyre inkább az az érzésem, hogy az életünk egyetlen mondat, csak nem tudjuk kimondani, hogy mi az... A nagy találkozások, a lélekközeli pillanatok mindig azok voltak, amikor valakit megszerettem. Az igazi csoda a barátság, a valódi, emberközeli kapcsolat, amikor egyszer csak repül velünk az idő, és az az érzésünk, hogy mi már valahol találkoztunk. Néha egy pillanat többet ér, mint egy egész esztendő.
Készen, ébren, száz éve talpon. Tudom már, hogy többé sosem alszom. Pihenek majd késöbb az égben, ha a szárnyamat már fáradtra téptem.
Miért hibáztatunk olyan szívesen másokat, mikor egyáltalán nem szeretjük, ha minket hibáztatnak?
Senkinek sem biztos a holnapja, sem fiatalnak sem öregnek. Lehet, hogy ma látod utoljára azokat, akiket szeretsz. Ezért ne várj tovább, mert sajnálni fogod a napot, amikor nem jutott időd egy mosolyra, egy ölelésre... Tartsd magad közelébe azokat, akiket szeretsz, akik neked a legfontosabbak és súgd a fülükbe mekkora szükséged van rájuk. Bánj velük jól, jusson időd arra, hogy azt mond nekik: sajnálom, köszönöm, kérem, bocsáss meg... Mondd ki a szerelmes szavakat... a szavakat... mert senki sem fog emlékezni Rád a gondolataidért...
Amire gyakran gondolsz, az hatással van az életedre. Úgyhogy tartsd kordában a negatív gondolatokat.
A boldogság legnagyobb ellensége a félelem.
Tudod, kerültem már nagyon elkeseredett állapotba. Nos, arra jöttem rá, hogy semmi mással, csak a mosoly aranysugarával tudom szétoszlatni a bensőmben lebegő ködöt. Erre azt fogod mondani: nehéz mosolyogni, ha az ember boldogtalan. Ez így is lenne, de a mosolyt tanulni kell. És hamar rájössz, hogy sokkal nehezebb boldogtalannak lenni, ha mosolyogsz.
Néha nem ahhoz kell sok erő, hogy az ember kitartson valami mellett, hanem ahhoz, hogy lemondjon róla.
A kis dolgok a legérdekesebbek - egy halk szó, egy pillantás, egy mosoly.
Higyj az álmaidban, és azok valóra válnak.
Nem tudok aludni, csak múlnak a percek, sírni volna jó, de sajnos nem megy..
Ezek az ostoba játékok darabokra tépnek és a meggondolatlan szavaid összetörik a szívem.
És mikor rám néznek az emberek, mindig megkérdezik: "Miért vagy olyan szomorú?" Honnan tudják? Miből látják? A szemem? A szemem hogy mondd el ennyi mindent? Hogy tanuljam meg elrejteni, ami fáj? Azt hiszem, mindenki meglátja rajtam, csak az nem, aki amúgy sem lát semmit..
Vannak azok a pillanatok, amikor már annyira csordultig vagy mindennel... annyira nem érzed a fájdalmat, a hiányt, a csalódást... sőt, már az ürességet sem érzed... Vannak azok a pillanatok, amikor már csak nevetni tudsz. Nevetni a jón, a rosszan, nevetni azon, hogy mennyire pocsék is minden. És ez most az a pillanat!
Minden nap felébredek, élek, lélegzem, mosolygok, mint egy robot. Csak remélni tudom, hogy egy nap okom is lesz arra, hogy ezt tegyem..
Megtehetnéd - a kedvemért, hogy lábujjhegyen távozol, halkan csukod az ajtót életemre. Elmész szépen, és nem kukucskálsz, nem kell, hogy lássad, mennyire fájsz.
Kínozlak. Nem akarom. Tudom. Fáj nekem is. A látszat. Érzem az illatod. Az érintésed. Érezlek téged. De te nem akarod. Félsz tőlem. Tudom, miattam. Én tehetek róla. Elvettem tőled az életedet. Hisz te is rám vársz. De nem mutatod. Csak érzem. De hát pont ez a lényeg. Nem érted? Minden apró elmlék, elkapott pillantás, régi illat. De hát ez TE vagy! Mindent máshogy csinálnék. Megváltoznék. Hát nem érted? Szeretném... De te nem akarod, egy pillantás, mintha te is éreznéd... De nem. Ez csak a látszat. Elfelejtettél.
Ahogy lassan felnövünk,megtanuljuk,hogy az az ember is (akitől nem is várjuk) okozhat csalódást. Összetörik majd a szíved, talán több,mint egyszer..és napról-napra nehezebb lesz. Te is összetöröd majd másokét,szóval emlékezz majd, hogy neked milyen érzés volt! Harcolni fogsz a legjobb barátaid ellen..sőt,előfordulhat, hogy beléjük is szeretsz. Az új szerelmed vádolod majd egy régi hibái miatt. Sírsz majd,mert az idő túl gyorsan telik,és elveszítesz valakit,aki közel állt hozzád.Épp ezért készíts túl sok fényképet, nevess túl sokat és szeress úgy,mintha sosem bántottak volna: mert minden 60 másodperc,amit szomorúan töltesz,az egy perc boldogság..amit már sosem kapsz vissza!
Egy nap, mikor álmaim már nem rólad szólnak, Egy nap, mikor első gondolatom már nem te vagy, Egy nap, mikor már nem érzem, hogy vágyom utánad, Egy nap, mikor nem várom, hogy újra lássalak, Egy nap, mikor fordulatot tett az életem, Egy nap, mikor tovább tudtam lépni...legalábbis azt hittem, Egy nap, mikor a fejemben nem csak te jártál, Egy nap, mikor az idő múlt, de eszembe se jutottál, Egy nap nem létezik ...
Én nem merem elmondani, amit érzek. Félek súlyától, erejétől, és félek attól is, hogy az, akinek szánnám, akivel szívesen megosztanám, megrémülne tőle.
|
Mostantól úgy gondolok rád mint egy egyszerű hétköznapi fiúra akit bármikor képes lennék szeretni, de nem te leszel az egyetlen. Nem fogok miattad sírni, és nem fogok rád várni. És észreveszem hogy más fiúk is léteznek. A szívem mélyén még mindig reménykedem, de nekem is szükségem van a boldogságra. Nem fogok miattad mindent veszni hagyni úgy, hogy még csak nem is vagy az enyém. Fáj, és nagyon nehéz, de tovább kell lépnem, és most az egyszer nem miattad, hanem magam miatt..
|
Valmi hiányzik...nem tudom, hogy mi, nem tudom, hogy ki, csak érzem ezt a hatalmas hiányérzetet...csak itt van...nem tudom, mitől jött elő ennyire, nem tudom, mitől múlhatna el...csak van...de nagyon fáj...és nem tudom, mit tegyek...csak fáj...ennyit érzek..
♥
Szív: Te figyelj, hogy csinálod,h mindig rendben vannak a dolgaid?
Ész: Egyszerűen csak reálisan gondolkodom.
Szív: És azt hogy kell?
Ész: Eltakarom a rózsaszín kis felhőket és a dolgok negatív oldalát is nézem.
Szív: És így boldog vagy?
Ész: .. nem mindig, de tudod engem erre tanítottak. Mindig erősnek kell lennem.
Szív: Ez nekem sohase menne. Irigyellek amiért ilyen vagy!
Ész: Hidd el, én sokkal jobban irigyellek téged…
Kiismerhetetlen, de megismerhető. Határozottan határozatlan. Szétszórt, de összetett. Örökké változó, de változatlanul álmodozó. Szabad, de ragaszkodó. Zárkózott, de emberszerető. Néha jó és néha rossz. Nem hibátlan - de így “tökéletes”! Csak egy egyszerű lány. Se több, se kevesebb.. :)
’ A probléma az, hogy mindannyian álomvilágban élünk, örökké a múltba, vagy épp a jövőbe nézünk, ahelyett hogy élveznénk a jelen pillanatot. Igaz, hogy a mának élni olyan, mint egy drótkötélen egyensúlyozni - mindenképpen leesünk olykor, de gyakorlattal egyre tovább tarthatjuk meg az egyensúlyunkat. Úgy kellene élnünk életünk minden egyes napját, hogy a legjobban érezzük közben magunkat a bőrünkben. És ha holnap vége mindennek, akkor is elégedettek legyünk magunkkal! ‘
”.. akivel szebbek lesznek az álmos reggelek, s még szebbek az éjszakák. Aki nélkül a percek óráknak tűnnek, de akivel az órák percként suhannak el. Aki ott tud hagyni a szívedben valamit, ami akkor is segít szebbé alakítani a valóságot, ha Ő épp nincs melletted ” ♥
Azokon a napokon, amikor éppen csak összefutottunk, mindig erősebb voltam, mint a többi átlagos napon. Azokon a napokon, amikor rám mosolyogtál, úgy éreztem nincs lehetetlen. Azokon a napokon, amikor beszélgettünk is, táncoltam a tükör előtt, énekeltem a zuhany alatt, nevettem a testvérem faviccein, és ezerszer meghallgattam a dalt, amit te mutattál. Azokon a napokon amikor hozzám értél, bolondot csináltam magamból ismeretlenek előtt, elmondtam az embereknek mennyire szeretem őket, és nevettem míg a könnyem ki csordult. Azokon a napokon.. csak miattad: tényleg önmagam voltam.
,,Valami megszűnt bennem,
elpusztult rég,
arcomon nem láthatod,
de belül üvöltenék."
,,Csak azok látják meg a világot a maga valóságában, akiknek a szemét tisztára mosták a könnyek."
Mindig elfog a világ legjobb érzése, amikor köszönsz nekem vagy rám mosolyogsz, mert lehet, hogy csak egy másodpercre is, de akkor és ott épp rám gondolsz ♥
” Köszönettel tartozom azoknak, akik utálnak, mert ők azok, akik erőssé tesznek. Köszönöm azoknak, akik szeretnek, mert miattuk olyan nagy a szívem. Köszönöm azoknak is, akik elhagytak, mert megmutatták, hogy bizony semmi sem tart örökké - és tiszta szívből köszönöm azon keveseknek, akik mellettem maradtak, mert ők voltak, akik megmutatták az igaz barátság jelentőségét “
Nem tudhatod előre, melyik lesz életed legfontosabb napja. Amiről azt hiszed, hogy fontos lesz, az úgysem úgy fog alakulni, mint ahogyan elképzelted. Ez egy lesz az átlagos napok közül, ugyanúgy kezdődik majd mint a többi.. a különleges napokat mindig a végük teszi fontossá. A napot, mikor elkötelezed magad valami vagy valaki mellett; a napot, mikor megismered a nagy Őt; a napot, mikor a barátaiddal gondtalanul nevettek.. ezek a legfontosabb napok, azok a sokat emlegetett, de kevésszer megélt tökéletes napok.. :)
"Nem tudok mást mondani, csak azt: veled szeretném leélni az életemet! Még ha őrültségnek hangzik is. (...) Elismerem, hogy ez után a kijelentés után joggal gondolhatod, hogy őrült vagyok. De még soha életemben nem voltam semmiben ilyen biztos. De ha esélyt adnál nekem, nekünk, egész hátralévő életemben igyekeznék bebizonyítani, hogy jól döntöttél! Szeretlek! És nemcsak azért, amilyen vagy, hanem azért is, amilyennek a közös jövőt látom veled."
Mindig csak a bizonytalanság. elegem van abból, hogy megint, mint mindig van a nagy semmi. és nem tudom hogy mi lesz. nem tudok lépni sehova. egyhelyben toporgok, mert nem tudom, hogy mit gondol, vagy mit érez pontosan. nem tudom azt se, hogy most mihez kezdjek. én itt vagyok, ő meg ott. még csak beszélgetni se tudok vele úgy igazán a távolság miatt. és most már nagyon szeretném látni őt. hiányzik.
Az együtt töltött ídó hozza magával a szerelmet
de a külön töltött percek vezetnek ahhoz, hogy napról napra még jobban szereted Őt.
"Amikor a lelkünk legmélyéből szeretünk valakit, hiszünk valamiben, erősebbnek érezzük magunkat a világnál, és olyan derűs nyugalom száll meg minket, amely abból a bizonyosságból fakad, hogy hitünket semmi sem győzheti le. Ez a különös erő teszi, hogy mindig biztos döntéseket hozunk a megfelelő időben, és amikor a célunkat elérjük, meglepődünk a saját képességünktől."
Te őrültségnek hívod én szerelemnek.
Küzdök az érzések ellen, küzdök magam ellen,
Nem tudom, mit tegyek, visszatért a régi énem.
Megint tilosba léptem, bolyongok, mint egy szellem,
Nem bírom tovább, arcomon végigfolyik könnyem.
Miért gondolok rád? Miért érzem azt, hogy kellesz?
Mikor legbelül tudom, hogy ebből megint baj lesz.
Igazad van, mikor azt mondod gyerekes vagyok, naiv és folyton csak álmodozom.. de mond ez miért jelent problémát.. nézz körül.. ebben a világban?..még jó hogy álmodozom.. hisz a valóság megrémít...gyerekesnek számítok mert nem veszek mindent komolyan vagy mert időnként belefér egy reményről szóló mese?..és naiv?...nézzük csak meg jobban..naívitásom nem feltétlen rossz hisz a jót feltételezem..a gond az hogy csalódom mert a világ nem olyan jó mint ahogy gondolom gyerekes szívvel..nem olyan békés,barátságos..folyton résen kell lennem,folyton vigyáznom kell ..nehogy valaki még összetörje az álmaimat amit elképzeltem...
Jobb a séta egy baráttal a sötétben, mint egyedül a fényben.
A tökéletlenség szép, az őrület zsenialitás, és még mindig jobb nevetségesnek lenni, mint halál unalmasnak.
Olyasvalakit akarok, aki bízik bennem,és feltétel nélkül elfogad. Aki mindenel szeret, beleértve a sötét és önző oldalamat is.
Szeretem az eleven szerelmet, a felforgató humort, a lehetetlent és az illúziót. Szeretem a fiatal, szabad emberek nevetését. Gyűlölöm a lemondást, a türelmet, a hivatásos hősiességet és minden kötelező szépérzést. Félek, hogy megismerem a korlátaimat.
Amikor fiatal vagy senki sem mondja el neked, hogy mennyire is bonyolult az élet. Senki se mondja, hogy mennyire nehézzé is válhat. Senki sem mondja, hogy az esélye annak, hogy igaz szerelmet találsz szinte nem létezikkel egyenlő. Senki se mondja el, hogy meg kell védened magad ebben a kegyetlen világban, és hogy gyakran senki másra nem számíthatsz. Senki sem mondja, hogy az élet fájdalmas és, őszintén, néha iszonyatosan magányos. Senki sem mondja, hogy amikor a jég megvékonyodik akkor fuss, ne reménykedj és imádkozz azért, hogy a dolgok jobbra forduljanak.
Mikor meghallod a dallamát egy rég elfelejtett dalnak és elkezdesz a talpaddal dobolni a ritmusra. Szándékosan a szövegét figyeled, miközben minden szót magadba szívsz, ami szól. A dallam harmóniája körülötted táncol és a ritmusa végigfut az egész testeden. Jön a refrén és elkezded a fejedet döngetni, így úgy nézel ki mint egy idióta, de nem érdekel téged, hogy ki látja. Ahogy a dal a végéhez közeleg az eksztázis is alább hagy.
Mindig azt hittem, hogy a boldogság a legfontosabb dolog az életben és minden e megfoghatatlan de mégis lényeges érzelem körül forog. Mostanában azonban, rájöttem, hogy nem is tudom igazán, hogy mi az, hogy boldogság. Mikor azt mondom "Boldog akarok lenni." Nem tudok felidézni semmilyen konkrét tárgyat, helyet, vagy személyt. Mégis mióta van fogalmuk az embereknek arról, hogy mit is akarnak igazán?
Walt Disney-t kirúgták az újságtól, azzal az indokkal, hogy nincs képzelete és eredeti ötletei. Abraham Lincoln nyolcszor veszített a választásokon, Einstein általános iskolában megbukott matematikából, Michael Jordan-t pedig kirúgták a sulis kosárcsapatból, mert nem játszott elég jól.. A kudarc nem vég, inkább -ha úgy állsz hozzá- a kezdete valaminek!
Minél több fiút megismerek, annál inkább rájövök, hogy nekem csak egyetlen srácra van szükségem.. Rád ♥
’ A nő az a lény, aki képes elájulni, ha egy pókot meglát, ám az élet legnagyobb rémületeivel sokszor rettenthetetlenül száll szembe ‘
ahogy a papírsárkány is csak magasabbra emelkedik az erős szélben, úgy kell a legnagyobb megpróbáltatásoknak is megedzenie akaratunkat!
’ Egyszer azt mondtad nekem, hogy az ujjlenyomatunk minden életen ott marad, melyet megérintettünk. Ez vajon mindenkire igaz? Vagy ez csak valami költői baromság?.. ‘
Nem tudom, milyen az a szerelem, amit Júlia érzett: amiért elhagyjuk a szeretteinket, amiért óceánokat szelünk át, de szeretném hinni: ha egyszer hozzám is elér, lesz bátorságom megragadni..
Lehet, hogy várnunk kell arra az emberre, aki nem csak tolerálja a dilijeinket, de szereti is azokat!.. <3
Vajon milyen anyagból lehet a lélek, hogy olykor nehezebb, mint egy ólomketrec, máskor pedig könnyebb, mint egy pitypangpihe?
Szeretlek azt mondom őmeg az
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Mai: 19
Tegnapi: 2
Heti: 40
Havi: 34
Össz.: 92 620
Látogatottság növelés
Megfulladok az érzelmekben . - © 2008 - 2024 - azerzelmekhatara.hupont.hu